A pikkelysömör nem fertőző, krónikus és ma még nem gyógyítható bőrbetegség, amely a lakosság mintegy 2%-át érinti. A tünetek az esetek túlnyomó részében jól kezelhetők.
A pikkelysömör akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bőrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bőrsejtek a bőr felszínén vörös, pikkelyszerű, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre (többnyire egy-egy jellegzetes területen pl. fejbőr, testhajlatok, könyök, térd, körmök), amelyek viszkethetnek, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.
A bőrtünetek egyes pikkelysömörfajták esetében:

• Foltos (plakkos) pikkelysömör (a pikkelysömöresetek 75-80%-a): Ezt a fajtát kiálló, megvastagodott vörös bőrterületek jellemzik, amelyeket ezüstfehér hámlós réteg borít. Leggyakrabban a térden, a könyökön, a fejbőrön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi szervek tájékán jelenik meg.
• Pöttyös (guttate) pikkelysömör (a pikkelysömöresetek 15-20%-a): Csepp alakú, vékony, változó átmérőjű pikkelyekből álló kiütések jellemzik, amelyek nagy része a törzsön és néha az arcon található.
• Pusztuláris pikkelysömör (a pikkelysömöresetek 2%-a): Általában idősebb betegeknél fordul elő. Új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként jelenik meg. Jellemzője az elsősorban a kézfejen és a talpon megvörösödött bőr.
• Eritrodermikus pikkelysömör (a pikkelysömöresetek 1-2%-a): Ezt a típust gyulladt kiütések jellemzik, amelyek a testfelület nagy részének, vagy akár az egész testfelületnek a vörösödésével járnak együtt.

A fejbőr pikkelysömöre (a pikkelysömöresetek 50 %-a): Ez plakk típusú. Inverz pikkelysömör: Általában testhajlatokban, ráncokban (pl. a hónaljban, az ágyékban, súlyosan elhízott személyek bőrhajlataiban) fordul elő. A kiütések általában simák és vörösek, de nem hámlanak.